2013. március 3., vasárnap

Seven ~ One Way or Another

Halihóó!
Igen, itt vagyok, még hozzá résszel! Nem papolok, mert éhes vagyok, és most lett kész a kajám. *-* 
Jó olvasást, és bocsánat a csúszásért. 
Ölel, Darcy xx



James


- Mi van?! - üvöltök a telefonba. Nem hiszem el, hogy megtette! De megcsinálta. Bevallotta, és most nagyon úgy tűnik, hogy együtt vannak. Remek. Szeretik egymást, és megérdemlik, hogy végre, ennyi év után együtt legyenek. 
- Mi? Oké, haver, bocs, de kötő szavam lett a 'Mi?'. Szóval magyarázd el, légyszíves. - zárom le egyszer, s mindenkorra az össze-vissza hablatyolását, és végre értem is, hogy mit akar tőlem. 
- Biztos, hogy ez jó ötlet, Nate? Ismered őket... Lehet, hogy a végén még meg is ölik egymást. Vagy magukat. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.. Oké, oké, intézkedem. Nálad leszek kb. úgy másfél óra múlva... Megfelel? - egyezek végül bele a számomra öngyilkosságnak tűnő ötletbe, elköszönök Nate-től, és megyek könyörögni az ősökhöz. 



Nate

- Megvannak a kulcsok  hála' James-nek, megvannak a ruhák, mindenkinek meg van mindene? Brook, Lena? - nézek körbe kérdőn, de amint megpillantom a lányokat a két bőrönddel bólintok egyet, elveszem tőlük a táskákat, bedobom őket a kocsiba és én magam is beszállok. 
- Pontosan hova is megyünk Nate? - halom meg Brook hangját a hátsó ülésről, és ezzel egy időben Lena is helyet foglal mellettem. Rá mosolygok, majd elindulok a kocsival egyenesen Ed lakásához hajtok. 
- Először Ed-hez. Felvesszük őt is, ha kell, akkor erőszakkal fogom leráncigálni, aztán pedig... az meglepetés! - bele nézek a visszapillantó tükörbe, és mosolyogva a lányra kacsintok. Akkor is össze hozom őket újra, hogy ha ők maguk nem akarják. Ha én boldog vagyok, akkor nem hagyom, hogy ők szomorkodjanak egymás miatt, amikor a hülye is tudja, hogy imádják egymást. Azt már nem! 
- Oké, 2 perc. Ha hallgatott rám ,akkor már össze pakolt. Ha nem, akkor egy szál alsóban fogom lehozni. 
- Honnan veszed, hogy alsóban van? Csak azért mert vannak fura szokásaid az alvást illetően, nem biztos, hogy Ed is ilyen ..  
- Lena. Édes, kicsi Lena-m. Bízz bennem, oké? - nyomok egy puszit a lány ajkaira, majd felszaladok Ed-hez. 
- Haver, ébren vagy?! - kopogok be, mire azonnal érkezik is a válasz, és ajtót is nyit nekem. Milyen kedves. - Indulhatunk? - kérdezem, mire megemeli a kezében pihenő bőröndét, én pedig diadalittasan elmosolyodok, majd intek, hogy kövessen. Mintha nem tudná az utat. 
- Indulhatunk. - megeresztek egy biztató mosolyt Brook felé, majd óvatosan rá kacsintok Lena-ra. 
- Sziasztok... - mászik be hátra végre Ed is, mire a lányoktól kap egy egyöntetű 'Szia Ed!'-et. Érdekes hétvégénk lesz, úgy érzem. A tervem viszont biztos. Így vagy úgy, de mire haza érünk, Brook és Ed ismét egy párt fognak alkotni. Lehet, hogy erre rá megy a hétvégém, és minden agysejtem, de nem hagyom a barátomat szenvedni egy olyan lány miatt, aki viszont szereti Őt. Tudom milyen érzés, amikor kétségek közt vergődsz, és most már azt is tudom, milyen jó, ha kiderül, az érzésedet viszonozzák. 
" - Mi lesz most? - hallottam meg csilingelő hangját, és ezzel a teljesen jogos kérdésével azonnal megtörte a varázst. 
- Szeretlek... - suttogtam, és ismét, hevesebben mint az előbb, megcsókoltam. - Nem tudom, hogy mi lesz, de az biztos, hogy itt leszek neked. Ezt megígérem. Soha nem hagylak magadra, és örökké szeretni foglak. Bízz bennem... - mondom, majd ismételten megcsókolom azokat az ajkakat, amiktől egyszerűen nem bírok elszakadni. Vágyom rá, amióta csak megcsókolt aznap este. Akkor elutasítottam. Azt mondtam neki, hogy szeretem, de mint csak húgomat. És... hazudtam.  Már akkor többet éreztem iránta, de féltem, hogy ha ezt bevallom, akkor elmúlik minden, és a kapcsolatunk soha többé nem lesz ugyanolyan.. "
- Naatee! Most már lemondod, hogy mik a terveid? - fogta meg az eddig combján pihenő kezemet Lena. Végre hozzá nyúlhatok úgy, ahogy akarok, anélkül, hogy magyarázkodnom kéne...
- James-éknek van egy nyaralója, emlékszel? Tavaly ott töltünk el pár hetet. Arra gondoltam ,hogy jó lenne kicsit kimozdulni... négyesben. Ha érted, mire gondolok.  - rá kacsintottam ,majd ismét az útra szegeztem a tekintetem. De a szemem sarkából tisztán láttam, hogy elmosolyodik, és bólint egy aprót. Onnantól az utunk... katasztrofális volt. 

2 megjegyzés:

  1. Ez egyszerűenm fantörpikus édes*.* nagyon nagyon jóó:D úgy hogy siess^.^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olyan cukormázas, nem? :D örülök, hogy tetszik! :) Sietek, ígérem ^^ Köszi, hogy írtál :)

      Ölel, Darcy xx

      Törlés