Seven ~ One Way or Another

Halihóó!

Igen, itt vagyok, még hozzá résszel! Nem papolok, mert éhes vagyok, és most lett kész a kajám. *-* 

Jó olvasást, és bocsánat a csúszásért. 

Ölel, Darcy xx

James

- Mi van?! - üvöltök a telefonba. Nem hiszem el, hogy megtette! De megcsinálta. Bevallotta, és most nagyon úgy tűnik, hogy együtt vannak. Remek. Szeretik egymást, és megérdemlik, hogy végre, ennyi év után együtt legyenek. 

- Mi? Oké, haver, bocs, de kötő szavam lett a 'Mi?'. Szóval magyarázd el, légyszíves. - zárom le egyszer, s mindenkorra az össze-vissza hablatyolását, és végre értem is, hogy mit akar tőlem. 

- Biztos, hogy ez jó ötlet, Nate? Ismered őket... Lehet, hogy a végén még meg is ölik egymást. Vagy magukat. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.. Oké, oké, intézkedem. Nálad leszek kb. úgy másfél óra múlva... Megfelel? - egyezek végül bele a számomra öngyilkosságnak tűnő ötletbe, elköszönök Nate-től, és megyek könyörögni az ősökhöz. 

Nate

- Megvannak a kulcsok  hála' James-nek, megvannak a ruhák, mindenkinek meg van mindene? Brook, Lena? - nézek körbe kérdőn, de amint megpillantom a lányokat a két bőrönddel bólintok egyet, elveszem tőlük a táskákat, bedobom őket a kocsiba és én magam is beszállok. 

- Pontosan hova is megyünk Nate? - halom meg Brook hangját a hátsó ülésről, és ezzel egy időben Lena is helyet foglal mellettem. Rá mosolygok, majd elindulok a kocsival egyenesen Ed lakásához hajtok. 

- Először Ed-hez. Felvesszük őt is, ha kell, akkor erőszakkal fogom leráncigálni, aztán pedig... az meglepetés! - bele nézek a visszapillantó tükörbe, és mosolyogva a lányra kacsintok. Akkor is össze hozom őket újra, hogy ha ők maguk nem akarják. Ha én boldog vagyok, akkor nem hagyom, hogy ők szomorkodjanak egymás miatt, amikor a hülye is tudja, hogy imádják egymást. Azt már nem! 

- Oké, 2 perc. Ha hallgatott rám ,akkor már össze pakolt. Ha nem, akkor egy szál alsóban fogom lehozni. 

- Honnan veszed, hogy alsóban van? Csak azért mert vannak fura szokásaid az alvást illetően, nem biztos, hogy Ed is ilyen ..  

- Lena. Édes, kicsi Lena-m. Bízz bennem, oké? - nyomok egy puszit a lány ajkaira, majd felszaladok Ed-hez. 

- Haver, ébren vagy?! - kopogok be, mire azonnal érkezik is a válasz, és ajtót is nyit nekem. Milyen kedves. - Indulhatunk? - kérdezem, mire megemeli a kezében pihenő bőröndét, én pedig diadalittasan elmosolyodok, majd intek, hogy kövessen. Mintha nem tudná az utat. 

- Indulhatunk. - megeresztek egy biztató mosolyt Brook felé, majd óvatosan rá kacsintok Lena-ra. 

- Sziasztok... - mászik be hátra végre Ed is, mire a lányoktól kap egy egyöntetű 'Szia Ed!'-et. Érdekes hétvégénk lesz, úgy érzem. A tervem viszont biztos. Így vagy úgy, de mire haza érünk, Brook és Ed ismét egy párt fognak alkotni. Lehet, hogy erre rá megy a hétvégém, és minden agysejtem, de nem hagyom a barátomat szenvedni egy olyan lány miatt, aki viszont szereti Őt. Tudom milyen érzés, amikor kétségek közt vergődsz, és most már azt is tudom, milyen jó, ha kiderül, az érzésedet viszonozzák. 

" - Mi lesz most? - hallottam meg csilingelő hangját, és ezzel a teljesen jogos kérdésével azonnal megtörte a varázst. 

- Szeretlek... - suttogtam, és ismét, hevesebben mint az előbb, megcsókoltam. - Nem tudom, hogy mi lesz, de az biztos, hogy itt leszek neked. Ezt megígérem. Soha nem hagylak magadra, és örökké szeretni foglak. Bízz bennem... - mondom, majd ismételten megcsókolom azokat az ajkakat, amiktől egyszerűen nem bírok elszakadni. Vágyom rá, amióta csak megcsókolt aznap este. Akkor elutasítottam. Azt mondtam neki, hogy szeretem, de mint csak húgomat. És... hazudtam.  Már akkor többet éreztem iránta, de féltem, hogy ha ezt bevallom, akkor elmúlik minden, és a kapcsolatunk soha többé nem lesz ugyanolyan.. "

- Naatee! Most már lemondod, hogy mik a terveid? - fogta meg az eddig combján pihenő kezemet Lena. Végre hozzá nyúlhatok úgy, ahogy akarok, anélkül, hogy magyarázkodnom kéne...

- James-éknek van egy nyaralója, emlékszel? Tavaly ott töltünk el pár hetet. Arra gondoltam ,hogy jó lenne kicsit kimozdulni... négyesben. Ha érted, mire gondolok.  - rá kacsintottam ,majd ismét az útra szegeztem a tekintetem. De a szemem sarkából tisztán láttam, hogy elmosolyodik, és bólint egy aprót. Onnantól az utunk... katasztrofális volt. 

Award :)

Halika! :D

Vidám vagyok, és nem, nem szívtam semmit. A résszel csúszok - ha nem mondom, hülyén haltok meg, ugye? - őszinte leszek hozzátok, "kissé" sok dolgom van - nem sorolom.. - és ennek fejében sikeresen leestem a lépcsőn is, és az is bizonytalan, hogy megyek-e iskolába holnap.
(Én nem akarok, rosszabb vagyok, mint Dr. House, és fél óra séta után annyira elfárad a lábam, hogy ha nem ülök le, meghalok...és ugye a suliban nem ülhetek le csengetés előtt azzal, hogy nem megyek órára, mert nem bírok felállni...)
Viszont, alice.~ ismét megajándékozott egy díjjal, amit kiteszek. És, köszi szépen! :) ♥

Szabályok:

1. Tedd ki a blogodra!
2. Írj öt dolgot magadról!
3. Válaszolj azokra a kérdésekre, amiket feltettek Neked!
4. Tegyél fel öt kérdést annak, akinek küldöd! 
5. Küldd tovább öt blognak!

5 dolog rólam:

• Utálok magamról beszélni.
• 3-as lett a fizika témazáróm (Ennek örülni kell :D )
• Jelen helyzetemben hasonlít a járásom Dr. House járására. 
• Amikor csak tudom, megnézem Csőrikééket reggelente *-*
• A kedvenc fejlesztő mesémmé lépett elő az; Állatkert a hátizsákban (Gyerekkorom hatalmas kedvence, így M2 9.25. Mindennap, amikor itthon vagyok *-* )

Válaszok, és kérdések:

1. Melyik karaktered áll hozzád a legközelebb?
2. Mi a csengőhangod?
3. Van valami hobbid az írás mellett?
4. Ki a kedvenc előadód?
5. Melyik történet (film, könyv, blog) volt rád eddig a legnagyobb hatással?

• Egyikük sem áll hozzám közelebb. Brook és Lena karaktere számomra ugyan olyan. 

• Jelenleg: One Direction - Rock Me (De ma szeretnék változtatni, erre: One Direction - One Way Or Another ) 

• Az olvasás hobbi? 
• Sorolom. 1D (természetes...) Olly? Rihanna? Kelly? Maroon 5? JB? Ne-Yo? The Script? :D
• SzJG. (Szeretlek, Laura.♥)

Kérdések tőlem, Neked: 

1. Van valami terved a jövődre nézve?
2. Mi az álom városod?
3. Gondolkoztál már azon, hogy mi lesz a gyereked neve?
4. Romantikus alkat vagy?
5. Mit szeretsz csinálni a legjobban a szabadidődben?

Akiknek küldeném:

1. Destiny
2. Barbara
3. Nikolkaa (én ezt megelőlegezem neked életem :D )
4. Hajni 

Többet nem tudok. Majd jelentkezem. 

Ölel mindenkit, Darcy. 

Six ~ U & I

Sziasztok! 

Na, hatalmas kihagyás után -bocsánat! - meghoztam a hatodik részt. Nem fecsegek, nem magyarázkodom, vannak okaim, de nem nyavalygok. 

Jó olvasást! 

Ölel mindenkit, Darcy xx

~*~

Mi lenne, ha elmondanád neki? Amióta csak Brook ki mondta ezt a pár szór, ezen agyalok. Mi lenne, ha szólnék neki. Mi lenne, ha elmondanám, hogy szeretem őt. Hisz' bármi jobb, mint a bizonytalanság, hogy talán szeret. Talán viszonozza az érzéseimet. Hirtelen felindulásból felálltam, leszaladtam a lépcsőn, felöltöztem, és kiszaladtam az ajtón. Megálltam az ajtóban. A hó hatalmas pelyhekben hullott. Gyönyörű volt, ahogy a csillagok és a hold megvilágította a lehullott havat, és a befagyott pocsolyákban a hold tekintett vissza rám. Leültem a lépcsőre, arcomat a kezembe temettem. Őszintén. Mit gondolok? Hogy azt mondja majd, 'igen, én is ezt érzem. szeretlek.' és megcsókol? Leányálom. Igen, csak egy álom. Semmivel sem több mint egy gyönyörű, de valószínűtlen álom. Szükségem van rá. Itt, és most. De tudom, hogy ő most mással van. A bizonytalanság pedig lassan az őrületbe kerget. Esküszöm, hogy legszívesebben egész nap bőgnék, mert ez már elviselhetetlenül fáj. Amikor bele gondolok, hogy ő nem így néz rám, könnyek gyűlnek a szemembe, és utálom magam. Igen, magamat. Magamat azért, mert bele szerettem. Mert ez egyedül az én hibám. Az én hibám az, hogy most nem tudok úgy nézni rá, mint egy egyszerű barátra. Soha nem tett olyat, amitől ilyen érzéseknek kellett volna születnie bennem, és mégis megtörtént. Kelletlenül töröltem le néhány könnycseppet az arcomról, és az égre felnézve gyorsabban kezdtem pislogni. Nem akartam sírni. Most nem. 

- Lena? Mit csinálsz ide kint? - hallottam meg magam mellől egy meglepődött hangot. Egy? Ez egy vicc. Ő volt az. Pont Ő, és pont most. Ez remek. Riadtan néztem el  a hang irányába, és arról is megfeledkeztem, hogy minden valószínűséggel a szemeim vörösek, a sminkem szétfolyt. Egy szóval; rémesen nézek ki. 

- Te sírtál? Jól vagy? Mi történt? Lena, szólalj már meg! - kezeit a vállamra tette, mire megcsapott a parfümje illata. Lehunytam a szemem, és mélyen beszívtam az édes illatot, ami egy kis dohánnyal volt megfűszerezve. 

- Jól vagyok Nate, tényleg. És igen, sírtam, de már jól vagyok. Hidd el. - bizonygattam, és mosolyt varázsoltam az arcomra. 

- És azt várod, hogy ezt elhiggyem? Mi történt? - hangja aggodalmasan csenget. Leült mellém, és magához húzott. Hatalmas lelki erő kellett, hogy ne sírjam el magam újra. Fejemet vállára hajtottam, és lehunyt szemmel felsóhajtottam. 

- Szerettél már úgy valakit, hogy tudtad, soha nem viszonozza az érzéseidet? - kérdeztem, anélkül, hogy felnéztem volna rá. 

- Igen. - alig hallottam, annyira halkan mondta ki ezt a rövid szócskát. Meglepődtem, hisz' azt hittem, minden szerelméről tudok, de ilyet még nem hallottam. Soha. Erőt vettem magamon, rá néztem, és mosolyogva végig simítottam borostás arcán, mire bele puszilt a tenyerembe. Szeretlek. Folyamatosan a nyelvem hegyén volt, de nem mertem kimondani. Egy ideig. De úgy érzem, éppen itt az ideje. Hisz' amúgy is elakartam neki mondani. És minden valószínűséggel a hideg kövön való ücsörgés miatt fel fogok fázni. Mindegy. Óvatosan közelíteni kezdtem felé, majd lehunytam a szemem, és lassan megcsókoltam. Nem tudtam, hogy mi lsez a reakciója. De ami történt, azt vártam a legkevésbé. Egyik kezét derekamra csúsztatta, magához húzott, és erőteljesen viszonozta a közeledésemet. Elmosolyodtam, és a hajába túrva csókoltam tovább. Őszintén szólva, nem is lehetett volna csodálatosabb a mai este. Hó, holdfény, csillagok, és Nathan. 

Award

Halihó! 

Nos, nem nem mondom, hogy nem volt időm. Nem fogok kifogásokat keresni. Mindössze jól át kellett gondolnom mindent, a történettel kapcsolatban. Így, most jövök egy díjjal, amit nagyon szépen köszönök Hajni-nak. Mindössze ennyire van időm, hisz' mi vagyunk a felelősek a mai farsangért. 

Szabályok:

1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!

2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!

3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.

4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!

5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)

1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?

Enikő. Enci, de van, hogy simán csak Bubi-nak. (Ennek története van ;])

2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?

Ümm... ezen, ezen, és végül ezen. 

3. Félsz a sötétben?

Nagyon. 

4. Szerelmes vagy valakibe?

Nem. 

5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?

Nem emlékszem. 

6. Gondolatban öltél már meg valakit?

Természetesen. Kezdve a kémia tanárommal. 

7. Szerinted péntek 13.-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?

Hát, nekem eddig mindig egy átlagos nap volt. 

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?

Van.

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?

Nem. És már mások is megszokták, hogy miket hallgatok. És így elfogadnak.

10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?

Aham :$ 

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?

Nem változnék. 

12. Szoktál álmodozni?

Napi 24 órában. 

13. Járnál Chace Crawforddal?

Jó pasi, de volt egyszer egy szerepe, ami miatt megutáltam, szóval nem. 

14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?

Mindenképpen legalább kettőt, egy kislányt, és egy kisfiút. Ezt nem döntöm el, hiszen lesz apjuk is. Ezt együtt jó kiválasztani. 

15. Adni vagy kapni jobb?

Mindkettő nagyon jó érzés, ha azt az ajándékot szívből kapod, és szívből adod is.

16. Titkom:

Az titok ^^ 

17. Bakancslista:

Nem rendelkezem vele. 

Akinek küldeném; 

• bellalili

Jelenleg Ő az egyetlen, aki még nem kapta meg, és nem szeretném olyannak küldeni, akinél már ezerszer volt :) 

It's Hazza's Day!

Halika! 

Nem, nem résszel, hanem inkább rendhagyó, ma van Hazza szülinapja, alkalomból jelentkezem. Szóval, Boldog 19-ket ennek az idiótának, aki most azt hiszi magáról, hogy öreg. :D 

I'm so sorry babies...

Sziasztok!

Khm.. Nos, nehéz szívvel, de muszáj közölnöm Veletek valamit. Itthon kissé katasztrofális helyzet uralkodik, ami engem is érint. Net, - és gépkorlátozás lépett életbe hétfőn. Nos, igaz, hogy bele fogok halni, de ez most nem fontos. A lényeg az, hogy egy óra alatt, egy komplett, érdekes, izgalmas részt, nem (!!) tudok megírni. Szóval, kérlek, legyetek türelmesek, igyekszem holnap, vagy holnapután írni. Ha mégsem sikerült, jelentkezem! Valahogy. Akárhogy  Tök mindegy hogy hogy, csak valahogy. Sajnálom, és remélem ,ettől még nem fordultok el tőlem. Az oldalt pedig több mint 1000-en tekintették meg eddig, ami miatt köszönettel tartozom mindenkinek. Szóval... Hamarosan jelentkezem, ha minden össze jön, fejezettel! :) 

Ölel mindenkit, Darcy

Five ~ So we can all it over... again? | Rachel

Hali!

Nos, először is. Szeretném megköszönni a 3 kommentet az előző részre Barbarának, dreamer-nek, és Hajni-nak. Köszi szépen lányok! :)  Más, immáron 4 rendszeres olvasója van a blognak, aminek hihetetlenül örülök, és ezért is köszönet jár, szóval; Köszönöm! :) 

A részre térek rá. Igazándiból az egész egy levélről fog szólni. Ez egy olyan  semmilyen rész lesz, ha valakit nem érdekel az, hogy mit érez, mit tett, és hogy mit akar most Ed, akkor az valószínűleg csak a második felét fogja elolvasni. De akit érdekel, attól várom a véleményét, és a kis pipáknak is örülök, akkor is, ha csak átfutottad! :) 

Valamint  szerintetek mi várja ott Nate-et? Kérem az ötleteket! :) 

Jó olvasást! 

Ölel mindenkit; Darcy

•

(Ajánlott zene)

- A francba, a francba, a francba! - mondogattam a tükörképemnek a fürdőszobámban állva. Tiszta hülye vagyok! Hogy lehettem annyira bolond, hogy elengedtem őt?! Hogy tudtam a fejéhez vágni azokat a dolgokat, amiket mondtam?! Mégis miért tettem ezt? Miért?Összeszorított fogakkal néztem a  tükörképemre, és egy át-nem-gondolt ötlettől vezérelve ököllel beleütöttem a tükörbe, ami apró darabkára tört, a kezemből pedig piros vércseppek hullottak a földre. De nem érdekelt. Nem fájt ez annyira, mint a tudat, hogy talán soha többé nem fog engem úgy szeretni mint anno'. Elcsesztem. Egy hülye barom vagyok. Sóhajtva nyúltam kötszer után, és bekötöztem vele a pórul járt kezem. Lementem a nappaliba, fogtam egy tollat és egy papírt, leültem az asztalhoz, és írni kezdtem. Csak írtam, írtam és írtam. Minden érzésemet leírtam abba az aprócska ki levélbe. Újra akarom kezdeni. Szeretlek. Nem bírom tovább nélküled. Ez csak néhány gondolat az ezer közül, amik jelenleg is boldogítanak engem. Teljesen elegem lett... saját magamból. Úgy éreztem, mintha egy tizenéves fiú lennék, aki élete első csókja előtt áll. De még akkor sem remegtem ennyire! 

- Kedves Brooklyn! Apám, ez a megszólítás már most sok nekem... Igazából, annyit szeretnék neked mondani  hogy... Nem tudom! Amikor ma megláttalak, úgy éreztem fenekestül felfordul velem a világ. Ha nem ültem volna, biztos, hogy úgy esek össze, mintha csak halálos beteg lennék. Amikor köszöntél nekem, ugyan olyan kedvességgel, mint a többieknek... az felbecsülhetetlen volt. Számomra. Az a puszi, és ölelés, többet ért nekem, mint bármi más a világon. És tessék ,megint csak ott tartunk, hogy levelet írok neked. Hányszor tettem már meg ezt? Rengetegszer. Az alsó fiókom a szobámban, csak  neked címzett, el nem küldött levelekkel van tele. Magamat sem értem. Lena szerint olyan jó lett volna,. ha elküldöm. És én is így gondoltam. De valami megakadályozott ebben. A félelem.. Féltem  hogy nem vagy rám kíváncsi, és el sem olvasod, de most.. Most már hiszem, hogy el fogod olvasni... - olvastam fel az első pár sort hangosan is. Totál hülyén érzem magamat. Mintha egy középkori filmből léptem volna elő, komolyan...

•

- Szia Rach! - köszöntöttem egy szájra puszival - terveim szerint - jövendőbeli barátnőmet. 

- Szia Nate. - köszönt ő is, majd kézen fogva bementünk a lakásába. A levegőben finom illatok terjengtek, és látszott, hogy egy huszonéves lakja. Igazából nekem kissé... túl sok volt, de ízlések és pofonok. 

- Szép a lakásod. Mármint, amit eddig láttam belőle, az szép. - nevettem el magam mondatom végére érve. Leültem a konyhában található székre, és Rachel-t figyeltem. Egészen addig, amíg a gondolataim el nem terelődtek a megfelelő vágányról. Vajon mit csinál Ő most? És vajon, tényleg örült annak, hogy ma este randim lesz? Valóban örült, vagy az csak egy hamis mosoly volt az arcán? Én azt akarom, hogy így legyen. Nem akarom, hogy örüljön annak ,hogy randizom! Mert ma neki kéne itt lennie velem. Nem szeretem Rachel-t. De máshogy nem tudom elfelejteni Lena-t. Ha várom, hogy a sült galamb a számba repüljön, akkor soha, nem felejtem és őt. Ő pedig minden bizonnyal úgy tekint rám, mint a bátyjára. Sehogy máshogy. És ez fáj. Nagyon, nagyon fáj. 

- Hé! Itt vagy? - karolta át a nyakamat mindkét kezével Rachel, miközben huncutul mosolygott. Elmosolyodtam.

- Bocs. Kissé, elkalandoztam... - nevettem el magam frusztráltan. Már közel sem volt olyan jó a közelsége, mint pár hete. Sőt! Zavart a közelsége.  Levettem magamról mindkét kezét, felálltam, és átöleltem. Nem játszhatok tovább. El kell mondanom neki az igazat. Nagyszerű lány, ennyit megérdemel. 

- Figyelj, Rach... Valamit el kell mondanom. Én... én szerelmes vagyok egy lányba, de az a lány... 

- Nem én vagyok. Tudom. Látom rajtad. Azt is láttam hogy hogyan beszélsz Lena-ról. Észrevettem, nem vagyok vak. - tekintetéből melegség, és együtt érzés áradt. Ezt a reakciót nem vártam. - Figyelj  mondd el neki! Mi rossz történhet? És ha kikosaraz? Legalább megtudod, hogy megéri-e ez az egész, vagy jobb, ha hagyd az egészet a fenébe, és keresel valaki mást, aki segít elfelejteni őt. Beszélj vele, és hidd el, minden sokkal jobb lesz. Menj, és mondd el neki, hogy mit érzel Nathan! - tuszkolt ki az ajtón  amiért hihetetlenül hálás voltam neki. Igaza van. 

- Köszönöm Rach! Köszönöm! - öleltem át  majd sietve szálltam be az autómba, és egyenesen Lena-hoz hajtottam. Ott viszont, nem várt dolog várt rám.